2011. március 22., kedd

freddie mercury

mert ő egy fokkal nagyságosabb volt. Ma, körülbelül 10 év után, rávettek, hogy áthidalva a bennem elnyomott és megalázott Edit Piafot, énekeljek. Gyerekeknek, mert ugyebár, nekik nem lehet nemet mondani. Freddie születésem évében elénekelte nyilvánosság előtt a Tavaszi szél vizet áraszt... kezdetű álomdalt, gondoltam, akkor én leszek a sorban a következő.
ÉS TAPSOLTAK:):) Így történt, hogy ma sok kis baráttal lettem gazdagabb abban az iskolában, ahová be vagyok osztva. Kaptam szívecskét is, és nem elhanyagolandóak ezek a kapcsolatok, hiszen ha jobban belegondolok, folyékonyabban olvasnak, mint én:) Nem mellesleg pedig úgy rázzák a kis tizenéves feneküket a saját érlelésű diszkónépzenéjükre, hogy még én pirulok el.
Most pedig gyorsan mormoljatok el egy imát, nehogy bárányhimlős legyek.

Munkatársam, kedvenc kreatív mediterrán filozófusom, elárulta, hogy szülővárosában beindította a "szádba szarok" kezdeményezést, és első akciójuk, hogy szarral fognak dobálózni az utcán, demonstrálva ezzel a fogyasztó társadalom ellen. Na, erről az eseményről majd élőben jelentkezek. Ebéd után.

1 megjegyzés: