2011. augusztus 16., kedd

sok út van

és rá kell lépni.
Amit te zagyvaságnak hívsz, az sokszor mások élete. Két dologban hiszek: a hitben magában és a tiszteletben. Lehet rosszul választani, lehet azt gondolni, hogy nem éri meg, de még ha azt gondolod, akkor is megérte. Boldog pillanatokat kívánok mindenkinek, nem az izzadtságot, hogy másoknak bizonyítsd, hogy élsz és nemcsak felkelsz az ágyból. Hallgass a zenére, járj nyitott tenyérrel és szemmel.
Nem keleti bölcselet, csak idő, csak kis halk nesz, ami távozik a nyitott ajtón keresztül. Néha beáramlik az otthon illata, palacsinta illat, vagy gombapörkölt. Vagy krumplileves. Vagy amikor tesóm rágyújt a konyhában. Mindig csiklandozza az orrom... és a távolság. Csak egy tény a sok közül. Telik az idő, egyre több sorssal, egyre, egyre több felesleges szóval, egyre több szomorúsággal és gonddal találkozhatunk, egyre több sajnálattal, várással és elvárással. Ez utóbbi végképp nem kell. De nem illik magunkat komolyan venni, mások sem teszik. Ez nem bölcselet. Ez a szív, ez a lélegzetvétel, ez az ölelés nektek, ma este is. S mindez nem változtatja meg a világot. De nem is erre hívatott. Csak kis tápanyag. Cetli, nekem.
Csók belétek, álmodjatok sokat és szépet!

1 megjegyzés:

  1. Nikikem, erre a szosszenetedre csak azt tudom mondani, hogy teljes mertekben osztom a velemenyed. es tetszik. es latod sok ut van es mindre ra kell lepni, de barmilyen legyen is az az ut es barhova is vezet, megtalalod rajta a kis "leckeid" es szepen megtanit mindenre amire csak kell. csak ugy. egyszeruen. magatol. es mindig. ez a legjobb. neked.

    VálaszTörlés