újratervezés

Végre megvalósult az olyan sokat halogatott individuális audiovizuális projektem ekomateriális körülmények között. Mondjam másképpen?
Ordibáltam egy mezőn. Konkrétan igen. Vízesés nyomta el a zajt, amikor a bennem felgyülemlett érzelmek hada távozott a végtelen térbe. Aztán pedig szarrá röhögtem magam természetesen saját magamon. Láttátok már életetek filmjét? Vagy magatokat kívülről? Ez benne volt az én top10 jelenetemben. Egyetemre felvételt nyerés, repülőből kiugrás, Barcelona úgy egészen, Van Gogh park, félegyházi pisilésig nevetések, Erdély és a szentjánosbogarak, meg Balkán mindenestől... gyűlik. Kellenek az üres szobák, hiszen már mondottam. És megtelnek lassan.
Klisék? És az nem klisé, hogy megkérdezem, hogy ez klisé? Nem tudom, az emberek igen sokat agyalnak, és tényleg feleslegesen. Amikor erre rájönnek... na lehet, akkor jutnak el a kietlen pusztához vezető útra és megtalálják a maguk ordító fáját.
A hétvégén utaztam platón, utaztam román vendégmunkásokkal, lógattam a lábam a vízesés felett, és most több dimenziós kihívás előtt állok: somlói galuska minimum tíz embernek. Ismertek, csalni fogok, de durván.
Erőt egészséget a jövő hétre is!

update: Lujza: konyha 1:0