Csiki csuki, tánci, tánci.
Szürreális csészealjszerű CCCR jelzésű vécé kerekekkel, 60 éves szagú népviselet, gyerekek kergetése és egy hatalmas zakó, ayran függés (nem, véletlenül sem alkohol) és eurovíziós bolondulás nézése lengyel, spanyol és bolgár kollégákkal. A magyar diplomácia meg szar. Hírlevél szerkesztés rám bízva, ihaj. Eltűnt napokon való filózás, apró beszürkülés, otthoni barátok emlegetése borfesztivál alkalmából. Pozitív jelzőkkel.:) és egy halvány tengerpart hiány. Rock koncert, elviselhető zenével, aztán Pataki Attilával való álmodás, aki kevesellte, hogy 60 ember lézeng a fesztiválján.
Indiai vonat érzés és hangyák a konyhában, de durván. Kezdődik a hét.
Gáttörés extra: két egész napon át gyakoroltam az „igen” fejrázást (nálunk ez a mozdulat egy kb. jól van hülyegyerek, értelek-et jelent) és most már… nem tudnak átvágni.
Hét közepén Szófiába utazás, okítás, utána Macedónia, szóval leszek, csak máshol. Azért tudom, hogy szerettek, statisztikailag legalább is. 628 kattintás december óta. Igen komoly. És nem mind én voltam!!!!
629 - imádlak!
VálaszTörlés