2012. szeptember 5., szerda

még nem vágunk eret, még nem!:)

Először is egy gyors jegyzet csak magamnak: kár lenne ugyanazzal az ostorral egynél többször közel egy év eltéréssel, de szinte azonos időpontban verni magát az ember fiának. Jaj, istenem, de ha azzal tölteném az időmet, hogy a balfaszságaimért ütlegeljem magam, már régen egy bőrruházat üzletet nyitottam volna a saját szűrömből! De nem vagyok/leszek business woman, maradok a próbálkozásaimnál, hogy a hülyeséget és a csalfa reményt elkerüljem.
Többet nem is szentimentalizálok, átolvastam a régebbi irományokat, magasan elrugaszkodva a földtől. De szép, de szép még mindig.

Na, mielőtt meglépek Lovechbe holnap, gondoltam tudosítalak benneteket a változásokról, amik Balkániában történtek. Először is elköltöztem egy hotelbe, iszonyatosan jutányos áron, de nem is egy tipikus bolgár életkörnyezet, az is biztos. Mindenhol vanília illat terjeng, a matrac puha, a vécében szagelszívó, akár a konyhában. A kultúrális központ, amennyiben érintene:) tőlem 5 perc sétára van, egy parkon keresztül, új keletű mexikói meleg haveromtól szintén 5 perc gyalog. Nyami.

A munkahelyem hihetetlen fontos helyen van, mindig is hülyeségnek tartottam a Parlamentet, az elnöki lakosztályt és a fontosabb EUs intézményeket egy utcába zsúfolni, minek, ha jönnek robbantani, csak egy gombot kell megnyomni. De ők tudják, nem adok tippeket.
Szóval a nyelvi nehézségek ellenére jól elröhögcsélünk itt a munkatársnőmmel, ugyanis ide menekültem a főnök elől. Jófej, de mindenkinek jót tesz egy kis távolság. Persze kivételeket már most tudnék mondani.
Szóval főnök, bekólázott kávézott metroszexuális, gyűrűveljátszadozó, túlgondoskodó fazon. Bemutatkozunk, illedelmes beszélgetés, majd közli, hogy az én koromban ő is ilyen volt - nem ilyen szép, de ha egy jelzővel kell illetnie magát -merengő tekintet- igen, igen. Idióta voltam.

Jó ezt hallani. Mindazok mellett, hogy aranyos, kedves blabla...
Mondjuk nem tudom megtagadni a tündér énemet, eh.
Na holnap vissza a múltba és egyben a jövőbe... várom már, hogy újra azon az úton fussak fel, újra azon a dombon, újra azon az épületem, hogy egyezséget kössek Istennel, hogy cseréljünk helyet... ha megtehetném.
Ja, mielőtt azt hiszitek vidámvasárnapozok, ez egy dalszöveg fordítása.
pápá!

1 megjegyzés:

  1. No Tündérke! még,hogy meghazudtolni magad...ugyan már,megint a gomba...mi?
    Jelzem ám,hogy kezded meghaladni az egy főre engedélyezett spanyol barátok számát,nekem ez gyanús.

    VálaszTörlés